Mi motivált, hogy játékmesterré válj?
A játék megszületése után nem sokkal már megismerkedtem vele; egy-két játékot a prototípuson is játszottam Lolával. Nagyon megtetszett ez a módszer, számomra nagyon hatékonynak bizonyul(t). Azt is tapasztaltam, hogy nagyon jól lehet kombinálni más módszerekkel. Évekig párhuzamosan jártam a társas mellett kineziológushoz, és rendszeresen családálltásra is.
Úgy érzem, az önismereti utam organikus folytatása volt, hogy a játékmester-képzést elvégeztem.
2. Hogyan sodródtál erre az útra?
Önismereti utam nagyjából 16 évvel ezelőtt kezdődött. Pánikbetegség “vitt el” akkor még pszichoterapeutához. Egyszerűen csak jobban akartam lenni. Pár év terápia után azt éreztem, hogy megrekedtem, akkoriban egy nehéz időszakon mentem keresztül, ismételten az motivált, hogy jobban legyek, így elkezdtem alternatív módszereket keresni és kipróbálni.
3. Mit jelent számodra az önismeret?
Hmm, elsőre azt mondanám, nagyon leegyszerűsítve, hogy tudom a miérteket. Hogy egyre inkább látom és értem, hogy mi mozgat, hogy mit miért teszek (vagy nem teszek), miért érzek úgy, ahogy. De ugyanígy ide tartozik, ha rendben tudok lenni azzal, hogy bizonyos miérteket nem tudok, és talán soha nem is fogok tudni.
4. Hogy gondolod, jól ismered önmagad? Ki vagy te?
Mindenképpen sokkal jobban ismerem magam most, mint 16 évvel ezelőtt… de a nyelvtanuláshoz hasonlóan, önismeret terén is van egy olyan érzésem, hogy ahogy tapasztalom, hogy minél többet tudok, annál inkább látom, hogy mennyi mindent nem tudok még. Nem hiszem, hogy ez a folyamat (az önismeret) valaha véget érhet.
Ki vagyok én? … Egy olyan nő vagyok, aki egyre inkább tudja értékelni, használni és óvni (!) az érzékenységét, aki kitartóan megy előre az önismereti úton (is)